2015. június 9., kedd

Horgonyhely á la Moskát Anita

Egy birodalomban, ahol a föld oda köti az embert, ahová megszületett, csak azoknak van reménye a vándorlásra, a kereskedelemre és a hatalomra, akik várandósak. Ebben a nők uralta, különös mágiával átitatott világrendben három rendkívüli személy keresi a kitörés lehetőségét. A könyvtárhajójához kötött Vazil titokban az egyenjogúság eszméjét hirdeti és a nők vándorlásának okait kutatja, hogy egy napon mindenki szabad lehessen. Lánya, Helga azonban szabadulna a hajótól, ahová születése óta kötődik, ezt pedig csak egyféleképpen teheti meg: ha teherbe esik, minél előbb. Lars a föld férfiak számára tiltott mágiáját űzi, ami által különleges hatalomra tesz szert – ez pedig az egész világukat felforgathatja. Moskát Anita merész témát feszegető, lenyűgöző regénye felülbírálja az előítéleteket, és egy sötét és kíméletlen történeten belül keresi a választ a kérdésre, hogy mi a szabadság és a mások feletti uralom ára.

Kiadás éve: 2015
Besorolás: fantasy
Oldalszám: 448


Kiadó: GABO

Az idei Könyvhetet egy kicsit slamposnak, sőt kimondom, unalmasnak éreztem. Egyik kiadó sem adott olyan könyvet ki, amire régóta vártam volna, vagy amiért eretvágva rohantam volna. Így végül a Luxen-sorozat zárókötetével, az Ellenállással és Moskát Anita Horgonyhely című könyvével lettem gazdagabb, amit két hölgy is javasolt (az egyik legjobb barátnőm, akit furcsa ízléssel áldott meg a világ… igen SRaven, te vagy az…). És a másik hölgy, most hogy meglátogattam az írónő honlapját, nem más volt, mint maga MOSKÁT ANITA (áá nem szégyenkezem, mint az állat… nem ám!)! Szóval a következőkben a GABO kiadó huszonhat éves írója, Moskát Anita könyvének és szerény személyemnek találkozásáról olvashattak.

merész témát feszegető” első jelző, amivel az ember szembetalálhatja magát a borító hátoldalán lévő fülszövegben. Mit ne mondjak, tökéletes leírás, a könyv igen mélyre nyúl a férfi és női kapcsolatban, ebben a kapcsolatban uralkodó személyről. Elfogadott tény, hogy a Férfiak uralkodnak jelenlegi világunkban, mutatja ezt az, hogy még mindig nem volt női miniszterelnökünk, az Európai Parlamentben alig látok szoknyákat megvillanni, egy nőtől egy állásinterjún elvárják, hogy elmondja mikor is szeretne családot alapítani, hisz ez hátráltatja a céget, nem kell családos nő. A mai napig bár választhatunk, dolgozhatunk, a nők majdnem fele annyi bérér gürcölnek, mint a férfiak! Tisztességes világban élünk? Nem! De Moskát Anita bemutatta, szerinte mégis milyen lenne, ha mi, nők kerülnénk hatalomra.
A történet szerint ebben az új világban az embernek van egy horgonya, a hely ahova született. Ettől a ponttól pár száz méternél tovább nem mehetnek, különben meghalnak. A horgonyhely mindenkit gúzsba köt, kivéve a terhes nőket, akik a vándorlás tehetségével uralkodnak a férfiak fölött. A könyvben több helyen is a nők bármit megtesznek, hogy teherbe essenek, és kegyetlen módon elhagyják gyermekeiket, hogy újabb és újabb helyekre vándorolhassanak. A vándorlást pedig mindenáron megszerzik, gyerekhátrahagyással, férfiak megerőszakolásával. Szóval a nők uralkodnak, s egy igen kegyetlen világot teremtenek meg.

Két főszereplő férfink is a nők kegyetlenségének áldozata, s rengeteg visszaemlékezésben szinte arcon köp minket a női önzőség, embertelenség, és beteges hatalomvágy. Lars nem egyszer meséli el, hogy a tenyészetben (nem állat, embertenyészet, ahol a tenyészhímek EMBEREK) akarata ellenére másztak rá a nők, ha nem volt hajlandó tenni amit akartak, éheztették, megláncolták, bántalmazták. Vazilt, az édesanyja gyermekként hagyta el, minden szó, vagy viszlát nélkül. Egyedül, egy gyereket, egy hajón! És ha csak a férfiakkal lennének kegyetlenek a nők az nemgyűlölet, de az elöljáró asszonyok, kedvelve bántalmaztak más nőket is, csak mert azok olyat tettek, ami nekik nem tetszett (abortusz, hiszterektómia, gyermekrablás).
Az olvasó egy-egy mondat vagy bekezdés között elgondolkodik, hogy vajon tényleg ilyenek lennénk? Folytonos hatalomvággyal élő, kegyetlen ribancok?

Azonban a férfiakat sem kell féltenünk, a könyvben nem egyszer olvastam olyasféle bosszúról, ahol ÁRTATLAN leányokat késsel erőszakoltak meg, gyilkoltak meg, vágták ki a méhüket, börtönöztek meg és erőszakoltak meg. Azt hiszem a könyv főképp a bosszú, és az emberi kegyetlenséget vette górcső alá. Olyan pszichológiai tételeket, gondolatokat hányt fel, ami a világunkban is érvényesek.
Ha enyém nem lehet, nem lehet másé se; neki milyen csillogó tárgya van, elveszem tőle; ha valaki alattam áll testi erőben, vagy kiszolgáltatott számomra, azzal úgy bánok ahogy nekem tetszik. A gyengébb a kényem-kedvemre szolgáskodhat, ahogy akarom? Ilyenek lennénk? TI ilyenek lennétek, ha magasabb pozícióba kerültök? Hogy merünk mi emberek élet és halál fölött dönteni? Hogy áll jogunkban ártatlan, meg nem született
gyermekeken a szülei bűnét megtorolni?! Be kell vallanom, Moskát Anita világától hányingerem lett. De be kell vallanom, nem áll messze a mi világunktól, amit MI tettünk ilyenné! Hisz állatokat hagyunk kint éhezni, bántalmazzuk a gyengébbeket, a gyerekeinket elhagyjuk, csaljuk egymást, lopunk, ölünk! Tudni akarjátok milyen lesz a világ, ha nem teszünk semmit ezek ellen? Olvassátok el a Horgonyhelyet!
Ezekért a gondolatokért, ezért a világért nem tudok eléggé köszönetet mondani Anitának, nagyszerűen megírt történet azonban…
Ezen a csinos borítón találtam pár sort róla, miszerint biológusként végzett! Én magam nem vagyok biológus, de a környezettel foglalkozom, amibe a biológia is szerves építőelem. Éppen ezért lehet, hogy csak nekem okozott hatalmas fejfájást ez a Lars és a gumó és a horgony dolog. Nem szeretnék mindent lelőni a könyvből, azonban a férfi főszereplőnk, Lars úgy gondolta, hogy a horgony és vándorlás kérdését a Föld dönti el. Lars egy földevő, egy mágus, aki a földet manipulálva a természeten változtathat, gyümölcsöket növeszthet vagy épp a terméshozamot javíthatja.

Szóval a könyv vége felé ez a Lars beszélget a földdel, és különböző áldozatokat hozva szeretné felszabadítani a férfiakat, persze azzal a kikötéssel, hogy ezentúl az asszonyok fognak fölhöz kötve élni. No ebbe a kis vitában Vasil is beleszól, miszerint a Földnek el kell engednie az emberek (nőket és férfiakat is), hogy ne meneküljenek tőle, hanem boldogan telepedjenek le. Ééééés itt volt számomra egy hatalmas bukfenc, amitől egyszerűen nem tudok elszakadni! Ezen feltételezés alapján a föld azért horgonyozza le az embereket, hogy azok ne tudjanak tőle elmenni, ne hagyják el. Hiszen porból lettünk, porrá leszünk, mi válunk a föld tápanyagává. De gondoljuk végig, a föld nem egy bizonyos terület, nem csak egy földrészre korlátozódik! A könyv Korgun történt eseményeket veszi inkább elő, ahol van egy hatalmas illetve több kisebb gumó is, ami a földnek lenne a gyermeke. De nekem elhasalt ez az egész, a gumó a föld egy része, még csak nem is ágazik végig benne, ő nem szabhatja meg, hogy ki mehet és ki marad! Ez a gumó egyszerűen nem lehet a horgony oka! És ha tényleg a föld lenne a horgonyhely oka, az elmélet akkor is megbukik. Hisz a föld állandó, bár más és más formájú, összetételű és állagú, de egységes! Egyáltalán mit nevezünk ebben a tekintetben földnek? Hisz a talaj végülis humuszanyag, mész, víz és mállott kő. Ha lenne is tudata, egy maghoz tartoznak, egyetlen tudattal élne, aminek teljesen mindegy lenne, hogy Völlben vagy Korgun halsz meg. Arról pedig, amit Helga szült, egyszerűen nem vagyok hajlandó beszélni, beteg!

Összefoglalva, tökéletes pszichológiai világ, kicsit kegyetlen és beteg emberi populációval, akikkel még sok rémálmom fog megtelni. A vége, illetve ez a gumós dolog nekem nem tetszett, de lehet, hogy az, aki annyira nincs benne ebbe a természettudományos világszemléletben, annak tetszeni fog. A fogalmazás és leírásmód nagyszerű volt, külön kiemelném az írónő világfelépítését, amihez nagyszerű képzelő erő kellett, még akkor is ha az néha már túlontúl szadista lett. Még rengeteg mindenről és mindenkiről nem beszéltem, de szeretném, ha lenne valami meglepetés is számotokra a könyvben.

A borítót nem egyszer felhoztam, de nem tudok még egyetlen egyszer felszólalni miatta. Megfogó, van kapcsolata a történettel és szemet kápráztató, azt hiszem a GABO megdolgozott érte, külön gratuláció… Marcela Bolívárnak, aki készítette, illetve Szabó Vincének, a könyv szerkesztőjének. Csak azt árulja el valaki, hogy mi a franc az a nő gyomrában, mert az nem értem. Valami barna lötty, de mi? Aki tudja, írja már meg nekem, hálás lennék. Illetve Anita, üljünk le és beszéljük le ezt a földes-gumós-horgonyos dolgot, mert nem hagy aludni!
Moskát Anita

Jó olvasást!

Tudj meg többet róla Moly.hu-n: LINK

GABO Kiadó: LINK

Moskát Anita eddig megjelent könyve, a Bábel fiai: LINK

Moskát Anita honlapja: LINK


Íme, a fenn említett Marcela Bolívár honlapja, ahol rengeteg gyönyörű képét láthatjátok, azokon kívül is, amiket a bejegyzésben használtam: http://www.marcelabolivar.com/