10 ok, miért is Lyall professzor a legokosabb szereplője a Napernyő Protektorátusnak

Magyarországon kevésbé felkapott sorozat Gail Carriger egyik legszínvonalasabb alkotása a Napernyő Protektorátusok. Idehaza a Könyvmolyképző gondozásában jelent meg az első három rész (Lélektelen, Változatlan, Szégyentelen), és ha a forrásaim jók, a negyedik kötetet ősszel kaphatják meg a rajongók.
(SPOILER
Egy kis érdekesség, hogy odakint, már az Alexia gyermekéről szóló sorozat indult útnak idén, ami a The Custard Protocol sorozatcímen megtalálható. Első kötetének címe Prudence, illetve a második rész, az Imprudence, jövő év elejére várható. Amúgy csodálatosak a borítóik, de vajon kézbe vehetjük itthon is valaha???
SPOILER VÉGE)
Lyall professzor eme sorozat egyik vérfarkas szereplője, s szerény személyem szerint messze s közel legokosabb tagja a sorozat kis gárdájának. De miért is?

1. Lyall a Woolsey-falka bétája, annak ellenére, hogy a gammahím, Channing Channing sokkal erősebb farkas. Lyall, a magasabb pozícióját az eszének köszöntheti és a politikai stratégaiságának, amit többször megcsillogtat a sorozatban.

2. Ha már a bétaságnál tartunk, Lyall nem, hogy megszerezte a címet, de több alfa alatt is megtartotta. Talán nem ismerem tökéletesen az a vérfarkas hierrarchiát és felépítést, de azt tudom, hogy nem lehet könnyű egy újabb és újabb alfa alatt megtartani egy ilyen magas pozíciót.

„Lyall tudta. Lyall nem mondta ki, de tudta. Vajon hány

alfahímet látott már Lyall professzor szerelembe esni?, töprengett

Lord Maccon.”
Gail Carriger - Lélektelen

3. A harmadikat már említettem, ez lenne a politikai meglátásai és stratégasága. Lyall nem egyszer bizonyította, hogy igenis ki tudja játszani a szabályokat, meg tud békíteni királynőket, morgolódós vámpírokat és megtudja szívatni a dévánt Lord Macconnal karöltve:

"A királynő szólalt meg:

- Eleinte természetesen elleneztük a dolgot. Egy hajadont

ilyen hatalmas pozícióba emelni, ez egyszerűen lehetetlen. - A

szemében cinkos csillogás jelent meg, és halkabban folytatta: -

Magunk közt szólva, drágám, úgy véljük, a Woolsey-falka

alfája azt hitte, lélekőrként majd távol tarthatja önt a saját

dolgaitól.könyvfanoknak - Zsuzsa

Alexia halálos zavarában a szájára csapta a kezét. Hogy

Anglia királynője úgy gondoljon rá, mint valami minden lében

kanál, okoskodó perszónára!

Lyall professzor karba fonta a kezét.

- Bocsásson meg felséged, de úgy vélem, Lord Maccon

szándéka inkább az volt, hogy a dévánnal eressze össze, hadd

tépje meg.

Viktória királynő mindentudón mosolygott.

- Azok ketten sosem jöttek ki egymással.

- Mindkettő túlságosan alfa - bólintott Lyall professzor."
Gail Carriger - Lélektelen

4. Mikor kell, helyre teszi az alfáját, hogy az ne legyen nagyobb hülye annál, mint aminek alapból látszik:

„- Miért hívta fel erre a NYIHA figyelmét?
A dévánt a kérdés mintha kicsit megbántotta volna.
- Nem a NYIHA, hanem a Woolsey-falka figyelmét szeretném felhívni rá. Lady Maccon, minden pletyka ellenére, azért még egy farkasember felesége. És én még mindig a déván vagyok. Egyszerűen nem hagyhatom, hogy a vámpírok csak úgy megöljenek egyet közülünk. Ez ne járja. Hát hiszen ez már-már olyasmi, mint egy talpas-orzás, megengedhetetlen, különben a természetfeletti minden méltósága odavész.
….
(Lord Maccon) – Nahát, szervusz, Bolyhos. Mit keresel te a buckhinghami fegyverházon kívül?
- Ó, az ég szerelmére – vágott közbe Lyall professzor -, hallgasson el uram!
- Lord Maccon, mint mindig, most is udvariatlan! – vicsorgott a déván, fel sem véve a becenevet, amellyel a másik illette.”
Gail Carriger - Szégyentelen

5. Nála jobb szerelmi tanácsokat senki sem adott a teljes sorozatban, mindkét főszereplőnk analfabéta érzelmi kifejezésekben, de Lyall mindig a legjobb pillanatban van ott, hogy segítsen a keményfejű párnak:

„– Igen. Még azt is bátorkodnék kijelenteni, hogy ön rosszul viselkedett. Javasolnék egy míves bocsánatkérést, hosszabb idejű meghunyászkodással egybekötve. – Habár az arckifejezése elnéző maradt, a tekintete kemény volt. Az alfahím nem látott benne együttérzést. 
Lord Maccon kihúzta magát. Így még akkor is a helyettese fölé tornyosult volna, ha a professzor nem ül éppen. – Én még soha nem hunyászkodtam meg! 
– Egy hosszú élet során számtalan lehetőség nyílik rá, hogy új és érdekes képességeket sajátítsunk el – tanácsolta Lyall, akit cseppet sem nyűgözött le a gróf kiállása.”
Gail Carriger - Lélektelen

„Madame Lefoux sietősen a szájához emelte a kezét, és köhögést tettetett, mégsem tudta teljesen elleplezni a rosszindulatú kacajt. 
– Nyilvánvaló, hogy nem hagyhatja magára Lord Maccont a jelenlegi… állapotában. 
– Állapot? Az én visszataszító férjemnek állapota van? Pompás! Nagyon helyes! 
Lyall professzor úgy érezte, árulást követ el az alfahímje ellen, mégsem tudta megállni, hogy ne közölje: 
– Gyakorlatilag úszik a formaldehidben azért, hogy ittas maradjon.”
Gail Carriger – Szégyentelen

6. Egy olyan faj szakértője, ami általánosságban a farkasok táplálékláncának fontos mérföldköve. Ki ilyen mazochista és elhivatott rajta kívül? (Max Edward xD)

„Lyall professzor mérsékelten büszke arckifejezést öltött. 
– Afféle szakértőnek számítok az Ovis orientalis aries faj szaporodási metódusait illetően. 
– Birkák? 
– Birkák. 
– Birkák! – Madam Lefoux hangja egyszerre magasabb regiszterbe szökött, mintha a kuncogását is igyekeznek elfojtani. 
– Igen, úgy is mint beeee – nézett rá Lyall rosszallón. (…) 
– Biztosan jól értem? Ön egy farkasember, aki élénken érdeklődik a birkák szaporodása iránt?”
Gail Carriger – Szégyentelen

7. Ő megold minden problémát, még akkor is, ha az alfája a legnagyobb pácban hagyja ott és rohan egy feleség után (reméljük a sajátja után….):

„- Most meg hová megy, uram? – süvöltötte Lord Maccon sietve távolodó háta után.
- El kell érnem egy hajót, és meg kell találnom egy feleséget! - kiáltotta vissza a gróf a válla felett, meg sem állva. – Innentől már maga is elboldogul!
Lyall szívesen megdörgölte volna az arcát, ám mindkét keze tele volt.
- Hát persze, hogyne, induljon csak, hagyjon itt engem egy farkassá változtatott dolgozóval és egy halott potentáttal! Biztosan volt már dolgom alfahímekkel, akik ennél is nagyobb szemétdombot hagytak rám, hadd pucoljam el, de pillanatnyilag nem tudom őket felidézni!
- Biztos vagyok benne, hogy remekül fogja kezelni a helyzetet.
- Ez csodás, uram. Megtisztel a bizalma.
- Pá-pá!”
Gail Carriger – Szégyentelen

8. Bár igen idős, nem ragadt meg a múltban. A legújabb technikai vívmányok nagy rajongója, ami valljuk be, nem egy nyomozásuk alkalmával jött jól…

„- Hát itt meg mi történt? - tette fel a költői kérdést, majd a mellényzsebéből előkapott egy facsipeszt, és kissé megemelte vele a vámpír nadrágszárát hátul.

Pillanatnyi tétovázás után matatott még egy keveset a kabátjában is, aztán előhúzott egy parányi bőrtokot. Bizarr szemüvegféleség volt benne – az aranyszínű fémkeret több réteg lencsét fogott közre, amelyek között meghatározhatatlan folyadék lötykölődött. A szerkezetet apró tekerentyűk és gombok bonyolították. Lyall professzor az orrára biggyesztette a nevetséges holmit, aztán újra a vámpír fölé hajolt, s közben nagy szakértelemmel nyomkodta tekergette a szemüvegen a bigyókat.

- Jóságos ég - szólt Alexia - ez meg micsoda magán? Mintha a vadásztávcső és valamiféle színházi látcső félresikerült nászának szerencsétlen gyümölcsét látnám. És mi a neve? Bifokuláré? Viziográf?

A gróf horkantásba fojtotta kibuggyanó kacagását, aztán persze próbált úgy tenni, mintha még ennyi sem történt volna.

- Mit szólna a spektokuláréhoz? - kérdezte, mert nem bírta megállni, hogy ne szóljon hozzá. A szeme furán csillogott, ami felettébb nyugtalanította Alexiát.

Lyall professzor felnézett a vizsgálódásból és rájuk bámult. Jobb szemét rémisztőén felnagyította az eszköz. Alexia összerezzent a látványtól.

- A pontos neve monokli-rendszerű keresztnagyítós szemüveg, méghozzá a színképváltós fajtából. Felbecsülhetetlen kincs, ezért megkérném önöket, ne gúnyolódjanak rajta ilyen kendőzetlenül - szólt megrovón a professzor.”
Gail Carriger – Lélektelen

9. Míg Alexiák körbeutazzák Európát, hogy megtudják, hogy mégis miféle lesz a gyermek, akit Alexia vár. Lyall el sem mozdul Londonból, és mégis sokkal többet tud meg a kicsiről, s annak fajáról…

„- Lyall professzor, muszáj ennyit szaglásznia? – pislogott Biffy aggodalmasan régi uráról új bétahímjére.
- Nekem így sokkal jobb. Amellett ez az én természetem.
- Talált. -….
- Nos?
- Ennek az egész kavarodásnak az oka? Az a léleklopó, akitől a kinyilatkoztatások örzői intenek minket… A neve Al-Zabba volt, és afféle rokonom.”
Gail Carriger – Szégyentelen

10. És végül, a legnagyobb problémát is ő, és az a csodálatosan kattogó agya old meg. Így megmentve Alexia és a gyermeke életét…

„- Pontosan! Tehát látja már, miért olyan nehéz mindenkit lebeszélni Alexia megöléséről?
- Ami ezt  bajt illeti – Lyall hirtelen elmosolyodott -, lehet, hogy meg tudom oldani. Lord és Lady Maccon nem fog neki örülni, de úgy vélem, ön, uram, és a fiatal Biffy elfogadhatónak tartja majd.
….
- Nahát, drága Dolly, folytasd csak, rettenetesen érdekel az ötlet.”
Gail Carriger – Szégyentelen

Talán nem Lyall professzor a legszexibb, vagy legviccesebb szereplője a sorozatnak, de szerintem kétség sem ébredhet azzal szemben, hogy ő a legokosabb. Alexia talpraesett és nagyon jól oldja meg a kis bűnügyeit, Maccont mindenki imádja és egyben utálja is néha, Lord Akeldama lehet mindenki legjobb barátja és mindenki akarhat magának egy plüss Channinget és egy dévánt az ágyába, de szakdolgozathoz csakis Randolph Lyall professzort ajánlom!

Tudj meg többet a Napernyős Protektorátusról Molyon, és ha szereted a romantikusokat, fantasykat, vagy épp vérfarkas imádó vagy, de akár csak szeretnél nevetni és kirándulni egyet a gyönyörű Viktória-korabeli Londonba, mindenképp ragadd meg a Lélektelent!

Könyvmolyképzőn