Nalini Singh - Archangel's Legion

Angels are falling from the sky in New York, struck down by a vicious, unknown force.Vampires are dying impossibly of disease.Guild hunter Elena Deveraux and the Archangel Raphael must discover the source of the wave of death before it engulfs their city and their people, leaving New York a ruin and Raphael’s Tower under siege by enemy archangels.

Yet even as they fight desperately to save the city, an even darker force is stirring, its chill eyes trained on New York…and on Raphael. Rivers of crimson and nightmares given flesh, the world will never again be the same…

Kiadó: Jove/Orion/Gollancz

Kiadás éve: 2013
Besorolás: fantasy
Oldalszám: 384
Sorozat: Guild Hunter (6.)
Eredeti cím: Archangel’s Legion

Most fogom kiverni a balhét, ebben a szent minutumban! Kedves Kiadók, határtalanul sötétek vagytok, és semmi üzleti és olvasó érzéketek nincs, ha MOST AZONNAL NEM ADJÁTOK KI NALINI SINGH KÖNYVEIT! Egyszerűen nem, hogy zseniális volt ez a könyv, de letehetetlen és embertelenül ütős! Be kell vallanom öt óra alatt kiolvastam és most szűkölök, hogy minél előbb a karmaim közé kaparintsam a folytatást, mert Nalini teljesen felpörgött! Ez nem hasonlított semelyik eddig megjelentre, ez dudálás, figyelmeztetés és óvatosság nélkül letarolta az összes eddigi részt. Letarolta, megette ó, majd darabjaiban köpte ki a többit… de nem rohanjunk előre!

A történetünk kicsivel az Angyalárny után veszi kezdetét, Jason a messzi Kínába utazik veszélyes küldetésére, hogy Lijuan után kémkedjen, Honor a vámpírrá válást piheni éppen ki és Elena próbál beilleszkedni immáron angyalként a saját városába. Nalini nem igazán szarozott az olvasókkal, úgy tűnik úgy gondolja elég felvezetéssel viseltetett már az előző kötetekben, így azonnal az „Aláhullással” találjuk szembe magunkat, a világ valaha volt legmegmagyarázhatatlanabb jelenésével, ami a repülő madarakat-angyalokat a földhöz szegezi. Az eseményt rengeteg más, bizarr jelenség követi, amiket nem szeretnék elsütni, mert nagyon barók – bár rohadt félelmetesek….

'Then the birds stopped dropping from the skies . . . and so did the angels."

Szóval bizarr események tarkítján New York szürke hétköznapjait, amire Raphael és Elena is magyarázatot próbál találni, a Zuhatag a tetőfokára hág és embertelenül tombol, ami lassan az emberekre is hatással van, de leginkább a mi szexi arkangyalunkra.

A fejlődés, ami ezzel a Zuhataggal jár együtt könnyen képes lenne felemészteni Raphaelt, és úgy gondolom, hogy ez a harc volt a legnehezebb ebben a történetben, bár nem kevés háborúskodással találkozunk az Archangel’s Legionban, de csak sorjában..

Szóval megmagyarázhatatlan események megritkítják a Raphael szolgálatában álló angyalok és vámpírok számát, természetesen az arkangyalunk elég idege miatta, hisz városa védelme jelentős károkat szenved, amit nem engedhet meg magának, hisz Lijuan bosszút akar állni rajta. Emellett szegény fickónak legkisebb baja is nagyobb, mint a világé, hisz a Zuhatag megváltoztatja az arkangyalokat, s Raphaelnek is keményen kell küzdenie, hogy önmaga maradjon a fejlődése mellett, ezen kívül az anyja visszatért, a nő utálja Elenát, és előkerül egy régi szerető, aminek a Hitvese nem igazán örül.

Hogy miért is használom az ember szót? Azt hiszem sosem lesz igazi angyal, valahol mélyen, legbelül mindig is egy halandó lesz. Mindig az emberek mellett fog állni, azonban a Legionban megmutatta, hogy ha kell igazi Hitvesként is helyt tud állni. Tud szerető, gondoskodó úrnő és feleség lenni, ahogy a férjét és a népét védelmező amazon is.
Ezen kívül megint láthatunk egy kevés Elena-Jeffrey ellentétet, ami szegény kis Eve miatt újra lángolni kezd. Hát… nem egyszerű az ürge, én már rég lepuffantottam volna.

“Illium!” Elena cried out as he tumbled toward the heavy traffic, his wings tangled. 

“He’s playing a trick,” Aodhan said calmly. “He used to do that to his mother all the time, until one day, she did it back to him. I do not think I have ever seen Illium so chastised and white.” 

“No, Aodhan, he’s falling too fast.” Heart in her throat, Elena twisted in desperate readiness to take off, try to help . . . except it was too late: Illium was about to be crushed between two trucks. “No!” Silver-blue wings snapping out at unbelievable speed, his nimbleness on astonishing display. 

“Ellie”—wicked laughter in the gold when he flew back up—“you look like you’ve seen a ghost.” 

“I am not talking to you.” Breathless from the fright, she spoke to Aodhan instead. “I’m going to tell the Hummingbird he’s been up to his old tricks.” 

Aodhan’s lips kicked up in the slightest, slightest smile. 

“Hey! Wait!” Illium tried to get into her line of sight. “Don’t tell Mother.

Illium természetesen nem maradhatott ki a könyvből, rengeteg szerepet kapott a kék kis

pillangónk, de azért túlzásba sem vitte Nalini. Illium tipikusan az a szereplő, akiről kívülről azt látod, hogy minden okés, de azért egy-két helyen elgondolkodsz rajta, hogy biztos minden rendben van-e vele. No én nem egyszer éreztem, hogy talán nem olyan boldog az a Pappilon, ahogy azt Elenáék felé mutatja.
Naasir még mindig homályos folt számomra, hisz vele annyira sokszor nem találkoztunk, de azt hiszem elkezdtem kedvelni… Remélem nem zabál föl miatta :D
Méreg, Gallen, Jason és Dmitri inkább a vége felé kaptam szerepet, a háború alatt, ami nem is baj, hiszem őket ismerjük, szeretjük és így is végig imádkoztam, hogy semmi bajuk ne essék…. Hát többé- kevésbé nem is esett.

És most a híres-hírhedt háborúról. Lijuan egy - nem nevezem meg személlyel - szövetséget kötve először meggyengíti Raphael városát, hogy aztán az élőhalott, mutáns undormányaival megtámadja azt. Szegény New York, így is meggyengül, s Raphael szövetségesei – Elijah és Astaad is hasonló gondokkal küzdenek, így nem tudnak segíteni. Így hát New York egy reménytelen harccal néz szembe.

Be kell vallanom az egész csata iszonyatosan lebilincsel, egyszerűen imádtam a leírást, hogy éreztem, Nalini végiggondolja a taktikákat, látja a gyengepontokat, az erőt. És tegyük hozzá, hogy egy reménytelen csatában az ember a vesztes félnek drukkol a leginkább. Szóval new Yorkot deportálják, s csak Raphael emberei, illetve a városukat védelmező vámpírvadászok maradnak ott, hogy megvédjék Raphael hatalmának jelképét és otthonukat, New Yorkot és a Tornyot.

A csata minden oldala igazán fontos, és érdekes, egyetlen betűt nem hagy ki az ember, rengeteg szerettünk sebesül – vagy hal meg, és azt hiszem ez a reményvesztett csata kovácsolja össze a szereplőket. Ashwinit és Janviert, Naasirt és Elenát, a vadászokat és az angyalokat. Semmi csapatépítőbb nincs, mint együtt vérezni tele az aszfaltot élet-halál harcot vívva. És a vége!

“Wave to the nice tourists, Sparkle. I promise it won’t cause pestilence and firestorms.” 

Elena bit the inside of her cheek at Aodhan’s glare—she’d never seen anyone crack his reserved shell. “Sparkle and Bluebell, nice.” 

“Never,” Aodhan said, hands stubbornly on the girder, “ever repeat that. Illium seems to have forgotten I promised to separate his tongue from his mouth should he utter it again in his immortal lifetime.”

Ó Istenem, majdnem elsírtam magam mikor megérkezett a Légió! Nagyon kíváncsi vagyok rájuk és erre az aeclari dologra, amire az Első utalt és bár Raphaelnek leesett a dolog, nekem nem. Szóval iszonyatosan izgalmas részeknek nézünk elébe.

“You have never, and will never, weaken me. You make me a better man and a better leader than I would’ve ever been without you.” He shook his head. “You said once that you couldn’t do this without me. Well, I can’t do this without you, Guild Hunter.”

Rengeteg dologról nem írtam, és jobban belegondolva, nincs is annyi betű, ami elég lenne

ahhoz a szerenádhoz, amit az Archangel’s Legionnak adnák, szóval lassan befejezem, de előtte muszáj még egyszer leírnom, hogy életem egyik legjobb és leghihetetlenebb írója Nalini Singh. A művei igényesek, esztétikusak és hihetetlenül nagyszerű olvasmányok, ha ezt a magyar kiadók nem veszik észre, akkor csak sajnálni tudom őket!

A következő rész az Archangel’s Shadows, ami a szexi cajun vámpír és a világ legveszélyesebb vadászának, Ashwininek a könyve. Nagyon várom, hogy elolvashassam, bár egyik barátnőm olvasta, - hatalmas Ash-Jan fan – és neki nem tetszett. Hát… meglátjuk, addig is olvassatok Archangel’s Legiont!

Linkek:

Moly. hu

Nalini Singh oldala