Ilona Andrews - Magic Rises

Atlanta is a city plagued by magical problems. Kate Daniels will fight to solve them—no matter the cost.

Mercenary Kate Daniels and her mate, Curran, the Beast Lord, are struggling to solve a heartbreaking crisis. Unable to control their beasts, many of the Pack’s shapeshifting children fail to survive to adulthood. While there is a medicine that can help, the secret to its making is closely guarded by the European packs, and there’s little available in Atlanta.

Kate can’t bear to watch innocents suffer, but the solution she and Curran have found threatens to be even more painful. The European shapeshifters who once outmaneuvered the Beast Lord have asked him to arbitrate a dispute—and they’ll pay him in medicine. With the young people’s survival and the Pack’s future at stake, Kate and Curran know they must accept the offer—but they have little doubt that they’re heading straight into a trap…

Kiadó: Ace
Kiadás éve: 2013
Besorolás: fantasy
Oldalszám: 356
Sorozat: Kate Daniels (6.)
Eredeti cím: Magic Rises
Hogyan jutott el hozzám? Egyszerűen imádom a sorozatot, le sem lehetne vakarni Curranről és Kateről

El sem hiszem, hogy már a Kate Daniels sorozat hatodik kötetéténél tartok, és még mindig nem untam rá egyetlen pillanatára sem. Sajnos nagyon kevés író tud ugyanazokkal a szereplőkkel ilyen hosszú, érdekfeszítő sorozatot kreálni, azonban van egy olyan érzésem, hogy Kate-ékkel akár száz kötetet is képes lennék élvezni, mert Andrews-ék valami hihetetlen nagyszerűt alkotnak minden egyes könyvben.

Az előző részben úgy hagytuk el Kate-éket, hogy  kedvenc badass főszereplő hölgyünk magához kötötte fogadott lányát, megmentve ezzel az életét, de egyben elvéve a szabad akaratát is – vagyis képes lenne utasítani a kis tinédzser szörnyeteget, amit annak muszáj lenne megtennie.

The four-hundred-some pounds pinned me in place. I strained. The body didn’t move. Damn it. 
Suddenly the weight was gone. The dolphin hovered three feet above me and was tossed unceremoniously aside. A gray monster stained with blood crouched by me. 
Curran. 
“You’re taking a nap? Come on, Kate, I need you for this fight. Stop lying around.” 
You sonovabitch. I rolled to my feet and grabbed my sword. “You must think you’re funny.” (…) 
“Just saying, you have to pull your own weight. A hot body and flirting will only get you so far.” 
Hot body and flirting, huh. When I’m done killing people . . . “Everything I do, I learned from you, boy toy.” (…) 
“Boy toy?” Curran asked. 
“Would you prefer man candy?”

A könyvben Julie – Istenem, még mindig böki a szemem ez a kis csaj – legjobb barátnője és annak ikertestvére a Loupá válás küszöbén állnak, amit, mint hogy már hatodik rész, tudjuk, hogy kivégzés követ. Azonban van egy gyógymód erre az iszonyatos átváltozásra – a panacea, ami Európában olyan gyakori, mint a franciadrazsé, azonban Amerikában igen hiányos cikk.

Hogy panaceát szerezzenek hőseinknek igen csapda szagot árasztó egyességbe kell belemenniük, vigyázniuk kell egy ikrekkel várandós anyafarkasra – akit az apja meg akar ölni, és aki nem mellesleg a gyerekeik két különböző apától várja. A helyzet egyszerű, akinek a gyermeke előbb születik, az örökli a drága nagypapától a Kárpátok egyik legfontosabb területét. Curran pedig, mint nem érdekelt szereplőnek, vigyáznia kell a kismamára, a gyerekekre, de leginkább arra, hogy senki se haljon meg a sajátjai közül, valamint, hogy bármi áron, de szerezzen panacea-t a jövőbeli loup-á váló gyerekeknek.
Úgy körülbelül ez lenne a történet alapja, ami hatmillió kis szálon fut szét, ahogy azt már Andrews-éktól megszokhattuk.

Hugh sighed. “What is it about the cage? Is there anyone I could put in there you wouldn’t want to get out?” 
“You.” 
He shrugged his massive shoulder. “It wouldn’t hold me.”

Először Curran és Kate szála, ami ebben a könyvben igencsak megtépázódik. Curran szinte az egész könyv alatt egy másik nő után koslat, bunkó, és faragatlan. Szóval nem lett épp a szívem csücske, de hé, Curranról beszélünk. Minden tettének van valami oka, valami hátulsó mozgató ereje. Kate-t nagyon megviseli, hogy Curran egy szemétláda, arról nem is beszélve, hogy vigyáznia kell magára, hisz vendéglátójuk nem kisebb személyiség, mint Hugh d’Ambray – igen, igen, az a pasi, aki a kedves édesapja jobb keze.
Azt hiszem a könyv alatt nagyon sokat változott a Curran és Kate kapcsolata, hisz az első megpróbáltatások mindig a legnehezebbek, de győztesként jöttek ki belőle, és talán még sosem voltak ilyen erősek együtt.
Talán az eddigi legjobb rész az volt, mikor Curran halottnak hitte Kate-et, és mikor meglátja, és biztos lehet benne, hogy nem halt meg, egyszerűen szétveri a környéket. Ilyen hatással van ránk egy olyan személy, akit igazán szeretünk.
Kate viccesebb és gyilkosabb, mint eddig, egyetlen pillanat sem volt, hogy őt ne imádtam volna.

“Are you really Roland’s daughter?” he asked. 
“Yes.” 
“I don’t care,” he said. “Some people might, but they don’t matter.” 
I didn’t say anything, but the night grew a little brighter.

Raphael és Andrea újra egy pár, bár engem annyira ők ketten nem érdekeltek. Nagy szerepet ebben a részben nem kaptak, de azért nem mondom, hogy nem örülök annak, hogy együtt vannak.

Legnagyobb sajnálatomra nagyon-nagyon kevés volt a Jim-es rész. Pedig nagyon szeretem ezt a rosszfiú, nagymacskát. Kár volt, hogy kimaradt a buliból, nagyon élvezte volna lemetszeni Hugh tökeit…

“I’m used to watching for people with swords,” I told him. “I never saw the knife. You were too close.” 
“Kate, I didn’t stab you.” 
“Are you sure? Because it still hurts.” 
“I’m sorry,” he said. 
“I’m sorry, too. Did you really think I would leave you?” 
“I thought I would lose you either way. I’ve known you long enough.”

Mahont és George-ot még jobban a szívembe zártam. Tudtam én, hogy Mahon csak megjátssza a morcos medvét, és igazából egy ölelgetni való mackó. Ami pedig George-al történt a csatában, úgy gondolom kellő veszteség volt, de ami nem öl meg, az megerősít.

Dr. Doolittle mindig nagy arc volt, de most láthattuk egy másik oldalát, egy harcos, kemény férfit. De be kell vallanom, hogy a második legdurvább rész, amin bőgtem azaz a pillanat volt, mikor Kate megpróbálta életben tartani, de nem volt hozzá ereje. Szinte átéreztem Kate reménytelen küzdelmét, hogy életbe tartsa a dokit.

“Why are you so curious about Curran’s cock? Are you looking for something new to suck? You’re welcome to ask him, but I’m pretty sure he doesn’t like you like that.” 
The three men drew back. Jarek blinked. Barabas laughed under his breath.

És elérkeztünk az aranyérmeshez, aki miatt abba kellett hagynom az olvasást, annyira bőgtem. B nénit lehetett szeretni, lehetett utálni, de senki, soha nem kérdőjelezhette meg a rokonai iránti szeretetét. Nekem is volt, hogy az agyamra ment, de amit tett, az több volt egyszerű szeretetnél. Ez a nő végig nézte ahogy a gyerekei louppá változtak, és meghaltak, majd az életét adta azért, hogy az unokáinak ne kelljen szenvedniük, és értelmetlenül meghalniuk. B nem csak a Raphaelért, Andreáért és a többiekért áldozta fel magát, ő a jövő alakváltóiért halt meg, iszonyatos módon, amiért ki fogom herélni az összes rohadt szemetet, aki tehet a haláláért, és Hugh-val fogom kezdeni! B néni áldozatának nem is lehetett volna szebb emléket építeni, mintsem, hogy róla kapja az a torony a nevét, ahol a panacea-val kezelt gyerekek kaptak szállást.

Rajtuk kívül Derek, Eduardo, Barabas is jelen volt, bár nagy érdemekkel most nem vághatnak fel. Viszont megismertük Jim tesóját, Keirát, én nagyon kedvelem, igazán kemény csaj, főleg, hogy egy bölénnyel képes volt kikezdeni. Saiman is szerves része volt a történetnek, de amit a végén tett a panacea-s hordókkal… sosem fogom neki megbocsátani!

A történet nem volt túl rózsaszín, habos babos. A könyv végig kemény pofonokkat adott Kate-éknek, és talán ez volt eddig számomra, mint olvasóra nézve is a leges-legmagával ragadóbb kötet. Bár lehet, hogy csak az olvasás utáni mámor lepi el még mindig az agyamat…

I backed up and spread my arms. 
“Want to play?” 
He pulled off his shoes. Five minutes later, we were rolling around on the helipad as he tried to muscle his way out of my armlock, after slamming me onto the helipad. 
“I finally realized the source of your mutual attraction,” Saiman said, his voice dry. 
I looked up. He was standing a few feet away. 
“Do enlighten us.” Curran tried to roll into me to break the lock. Oh no you don’t. 
“You both think violence is foreplay.” 
I laughed.

Hugh elég furcsa személyiség, még kedveltem is volna, ha nem derül ki, hogy mekkora rohadék, és hogy mennyire genyó darab. Sem a harcban, sem az életben nem tud korrekt lenni, azonban kíváncsi vagyok mennyi igaz abból, amit Rolandról mesélt. Vajon tényleg megváltozott-e a Tornyok építője.

A kismamánk, aki nem mellesleg immáron Curran falkájának tagja, Desandra, érdekes személyiség, azt hiszem a jövőben még fogunk vele és a gyermekeivel találkozni. Főleg azzal ami olyan fura több állatból összetett szörnnyé tud változni. Hátborzongató.

"I love you and I don’t want you to be hurt. I’m not going to ask you to come with me. That would be like stepping in front of a moving train and saying, ‘Hey, honey, come stand next to me.’” 
I hopped off the wall and stood next to him. “Anytime.” 
He just looked at me. 
“I’ve never killed a train before. It might be fun to try.” 
“Are you sure?” 
“One time I was dying in a cage inside a palace that was flying over a magic jungle. And some idiot went in there, chased the palace down, fought his way through hundreds of rakshasas, and rescued me.” 
“I remember,” he said. 
“That’s when I realized you loved me,” I said. “I was in the cage and I heard you roar.”

Összességében még a könyv körülbelül 95 százalékát meg sem említettem, mert rengeteg dolog történt, több szálon futottunk, sok kérdést hagyott válasz nélkül. Azonban nem vehetjük el az érdemet Andrews-éktól, hogy egy magával ragadó, érzelmi hullámvasutat okozó regényt adtak ki a kezük ahol, amin az olvasó hol nevetett, hol bosszús volt, hol megölt volna valakit, hol pedig alig bírt olvasni a bőgés miatt.

Aki nem kezdte el a Kate Daniels sorozatot, annak üzenem, hogy azonnal szerezze be, és kezdje el olvasni, mert egy nagyszerű élménnyel, és a nagyon jó könyvvel lesz gazdagabb. Aki megteheti, annak ajánlom az angol nyelvet, hisz azért eredetiben minden sokkal jobb.

Okay, she went too far. I gave her a nice big smile. Curran’s face snapped into a neutral expression. “We just got here, baby. It’s too early for you to start killing people.”

A magyarul olvasó közönségnek pedig figyelmébe ajánlanám, hogy az első rész megjelent a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában – áh, nem, nem fogom most itt ecsetelni, hogy milyen bénácska a fordítás, és hogy a francba is lett a Beast Lord-ból Alakváltók ura, és Kate kardjának nevét miért kellett lefordítani… Az első rész még talán nem a legjobb kötet, de hidjétek el, megéri belekezdeni a sorozatba, mert a harmadik kötettől kezdve gyilkos jó kis regényeket dob elénk az Andrews házaspár, olyan pökhendi: Nesztek, olvassátok, nyugalommal, hogy elpirulok.

Szóval aki netalántán olvasói válságban van, vagy nem tudja mi legyen a következő könyv, amibe belekezd, annak ajánlom, hogy a Kate Daniels sorozatot kapja el, mert garanciát vállalok rá, hogy egy nagyon jó kis világba kalauzolja el magát.

Értékelésem:

Történet: 5/5

Borító: Az Andrews kötetek borítói már az ízléstelenség határán sétálgatnak, de ez kimondottan tetszik.

Ajánlom: Röviden? Mindenkinek!

Figyelmeztetés: Nem lehet leállni vele, olyan mint a drog… vagy a szex.

Thea Harrison - Dragon Bound

Half-human and half-wyr, Pia Giovanni spent her life keeping a low profile among the wyrkind and avoiding the continuing conflict between them and their Dark Fae enemies. But after being blackmailed into stealing a coin from the hoard of a dragon, Pia finds herself targeted by one of the most powerful–and passionate—of the Elder Races.

As the most feared and respected of the wyrkind, Dragos Cuelebre cannot believe someone had the audacity to steal from him, much less succeed. And when he catches the thief, Dragos spares her life, claiming her as his own to further explore the desire they’ve ignited in one another.

Kiadó: Berkley
Kiadás éve: 2011
Besorolás: urban fantasy
Oldalszám: 312
Sorozat: Elder Races  (1.)
Eredeti cím: Dragon Bound
Hogyan jutott el hozzám? Alysianak köszönhetően

A fantasy nem áll túl közel hozzám, bevallom őszintén, hogy az urban fantasynak még utána is kellett néznem pontosan - most már tudom mi az. Igazából a könyvnek is azért estem neki, mert nem tudtam mit olvassak a karácsonyra kapott könyveim közül. Ezért elolvastam ezt. Logikus, nem?

“She just said she needed time. I told her I’d give her the afternoon.” 
Rune said, “You’re really going to give her the whole afternoon?” 
“Fuck, no. I lied.”

A könyv főszereplője, Pia, akit ex-pasija megzsarol, hogy megszerezhessen egy tárgyat a rettegett Dragon Cuelebre kincsei közül. A lány tudja, amin megteszi, menekülnie kell, mert a sárkány nem fogja engedni, hogy büntetlenül megússza a lopást, de nem is mondhat nemet, vagy vége az életének. Így hát a félig ember- félig alakváltó, Pia betör a világ legjobban őrzött kincsestárába és ellop egy egycentes, hátrahagyva egy másikat, és egy elnézést kérő üzenetet.

“How . . . is he?” 
“You know Rex Harrison in My Fair Lady?” 
“The professory, growly son of a bitch?” 
“Yeah, well”—she closed one eye, squinted at the skyline and grinned—“Dragos is a lot worse.”

A könyv bonyodalma innen indul ki, Pia exét megölik, s Dragos megtalálj a lányt, s ezzel kezdetét veszi egy nehéz csata, amit az alakváltók ura vív meg a sötét Fey uralkodóval, a hatalomért, s Pia nyakig merül benne. A cselekmény előre haladtával rengeteg régi, misztikus hajjal találjuk szembe magunkat, aminek nagyon örültem. nagy vagyok akkora sárkány-fan, mint a legjobb barátnőm, de azért rossz viszonyban sem vagyunk, végül is a Süsün nevelkedtem… De azért a könyvben szereplő griffek, és viharmadár jobban felkeltette a kíváncsiságomat.

Piát elég könnyen megkedveltem, egy igazi badass csaj, aki tudja hogy rohadt nagy hibát követett el, mikor megbízott expasijába, éppen ezért érthető, hogy nem könnyen tud újra bizalmat adni egy férfinek. Főleg nem egy olyan parancsolgatósnak, mint Dragos.

Pia felt like the faerie had just jumped on her head and started tap-dancing on it. She said, „Are you serious?” 
„As a heart attack,” Trick told her.

Dragos tipikusan az a férfi főszereplő, aki szerintem soha életében nem találkozott hús-vér nővel, úgy bámul rá, mint a 80 éves nagyapám az iPhone-ra, mikor próbálom megértetni vele, hogy honnan és miért jön belőle a kép meg a zene… Amúgy szerethető személyiség a maga alfa módján, csak épp hozzá is kell egy nagy adag türelem és elhivatottság. Vagy az ember lánya sikítva menekül el a látványára is.

Akiket rögtön a szívembe fogadtam azok a griffek voltak, Graydon hatalmas arc, azt hiszem ő lett az ügyeletes új kedvencem, de Rune se sokkal marad le. Valamiért a könyvben lévő többi hölgy szereplőtől nem ájultam el, ami baj, mivel a második kötet főhősnője az itt megismert tündér Tricks, illetve a viharmadár, Tiago.

A cselekmény amúgy nem rossz, pörgős, néha mély levegőt vevős, személy szerint én szerettem. Az egyedüli amitől fetrengtem a röhögéstől, az Pia állati alakja. De most tényleg! Ezt muszáj volt? Majdnem belefulladtam a nyálamba annyira nevettem, hogy ez lehetetlen… Ezen kívül nem volt igazán problémám senkivel sem. Kíváncsi vagyok a folytatásra, bár Trickséké lesz, de talán lesz benne egy kevés Dragos-Pia, illetve alig várom, hogy találkozhassunk, a kis fehér sárkánnyal is.

What, that we’re mates?” She stroked his hard, beautiful mouth. 
“Yes.” He kissed her fingers. “Because we’re getting married.” 
“We’re—” She bit her lip. “That’s your proposal. Just like that, we’re getting married.” 
“Oh.” He reached over the side of the bed, dug into his shirt pocket and then dropped a massive diamond ring on her chest. “There.” 
She rolled her eyes and flopped onto her back. This was too good to pass up. “Well, Dragos, it’s one thing to agree that we’re mates, but I don’t know about marriage,” she said. “I read Cosmo. You eat people. I think divorce court might call that the definition of irreconcilable.”

Összességében egy jó fantasyt kapunk, tele misztikus lényekkel, tündékkel, orkokkal, ogrékkal és a legrosszabbal, egy nyüves hárpiával is, akit nem kedvelek. A főszereplők jók voltak, a cselekménypörgős, és néhol lángra kapott a papír, de mondjuk engem nem szoktak zavarni a szex jelenetek, amíg a könyvnek van értelme, vagyis nem egy Szürke ötven árnyalata…

Ha szereted az urban fantasyt, az alakváltókat és a különböző misztikus lényeket, mindenképpen olvasd el, mert egy jó könyvről beszélünk, ami nem időkidobás. Akikhez hasonlíthatom, leginkább Nalini Singh, Kresley Cole, Sherrilyn Kenyon, de azért nem olyan jó, mint az előbb felsoroltak!!

Értékelésem:

Történet: 5/4,5

Borító: Az első kiadásé borzalmas, a másodiké, amit ide tűztem, sokkal szebb

Ajánlom: a fantasy és a misztikus lények kedvelőinek

Figyelmeztetés: -

Elder Races sorozat:
Az írónő, saját fantasy világában élő alakváltók és más misztikus lények kapcsolatát bemutató sorozat, aminek nyitókötete az alakváltók urának párra találásával nyitja meg a sorozatot, eddig nyolc része jelent meg:

1. Dragon Bound – Pia & Dragos
2. Strom’s Heart – Tricks & Tiago
3. Serpent’s Kiss – Carling & Rune
4. Oracle’s Moon – Grace & Khalil
5. Lord’s Fall – Pia & Dragos
6. Kinked – Aryal & Quentin
7. Night’s Honor – Tess & Xavier
8. Midnight’s Kiss – Melisande & Julian

Nalini Singh - Blaze of Memory

Dev Santos discovers her unconscious and battered, with no memory of who she is. All she knows is that she’s dangerous. Charged with protecting his people’s most vulnerable secrets, Dev is duty-bound to eliminate all threats. It’s a task he’s never hesitated to complete…until he finds himself drawn to a woman who might yet prove the enemy’s most insidious weapon.

Stripped of her memories by a shadowy oppressor, and programmed to carry out cold-blooded murder, Katya Haas is fighting desperately for her sanity itself. Her only hope is Dev. But how can she expect to gain the trust of a man who could very well be her next target? For in this game, one must die…

Kiadó: Berkley/Gollancz
Kiadás éve: 2009
Besorolás: fantasy
Oldalszám: 400
Sorozat: Psy-Changeling (7.)
Eredeti cím: Blaze of Memory

Úgy tűnik Nalini lázban égek, hisz minden hétre jut belőle, most a Blaze of Memoryt hoztam el nektek, a Psy-Changeling sorozat hetedik részét, ami a Magyarországon csak öt részt ért meg a Dark Egmont gondozásában. Sajnálatosan a mi kis országunk tele van, írókhoz nem értő kiadókkal, akik még mindig nem karolták fel a CSODÁLATOS Nalini Singhet és az ő sorozatait, de nem adom fel! Én reménykedek még benne, hogy a kiadók közül valaki észhez tér és végre belátja, hogy nem szar, erotikus, klisés semmitmondó betűhalmazokra van szükségünk, hanem minőségi történetekre és könyvekre.

A Blaze of Memory és az ezt követő Bond of Justice –t tartják a Psy sorozat leggyengébb láncszemeinek, akiket ismerek – és már olvasták a könyveket – is kevésbé áradoztak ezekről a kötetekről. Hol tényleg gyengébb lenne? Nem, nem hiszem, hogy az lenne, azonban szembe kell néznünk vele, hogy most először a sorozat szempontjából NEM alakváltók cipelik a könyv súlyát. És lássuk be, bármennyire is szexi Dev Santos, azért nem egy Lucas vagy Dorian.

Sascha sighed. “Would you two stop looking at each other as if you’re about to get into a shoot-out?” 
“No guns,” Dev said without taking his eyes off the DarkRiver alpha. 
Sascha scowled. “Lucas.” A command to behave. 
The leopard alpha’s eyes lit with feline amusement. “I will if he will.” 
On the bed, Cruz’s lips curved slightly as he waited for Dev’s answer. 
“Since you’re a guest,” Dev said, leaning back against the wall by the door, “I suppose I’ll have to let you win this round.” 
“Generous of you.” Lucas moved to echo Dev’s position closer to his mate. “See, Sascha, we’re all friends now.” 
Instead of answering, Sascha focused on Cruz. “How old do you think they are?” 
Cruz’s cheeks actually dimpled as he smiled. “Ten?”

Szóval az elején kezdve, Nalini feldobta az ötödik kötetben (Mine to Possess), a Feloldozásban ezt az Elfeledettek témát, ami azóta is kis polipként feszíti az agyamat. A kiugrott mentál ősöket követő generáció kapta ezt a nevet, akik egy árnyékhálón élnek és a Shine alapítvány védelmezi őket. Az alapítvány mindható, iszonyatosan szexi és szörnyen zárkózott igazgatója Dev Santos a lakása előtt talál rá egy eszméletlen nőre, akiről kiderül, hogy nem más, mint a halottnak hitt, Ekaterina Haas – aki nem emlékezne rá, ő volt Ashaya asszisztense, akit annyira megsiratott.

A lány furcsamód semmire sem emlékszik, le van gyengülve, és be is van drogozva, de abban valahogy mindenki biztos, hogy nem véletlenül tették le pont Dev ajtaja elé. Nagy rá a valószínűség, hogy meg akarja ölni a férfit, erre programozták be azalatt az öt hónap alatt, míg eltűnt, de csakhogy biztosra menjenek, Dev úgy dönt az a legbiztonságosabb, ha a saját házába szállásolja el, a már Shine és Dev által átkeresztelt Katyat, hátha biztos megöli. ??????? Gyerekek, lehet, hogy én vagyok nagyon hülye, de nem csókolgatok egy piranha-t, mert tudom, hogy arcon haraphat. Akkor mi az istenért akar Dev egyedül maradni a lánnyal???

"Then you're damn well obeying every order I give you.Understood?" His voice way pure frost, protective rage barely contained. 
„Yes” 
Dev's grandmother sighed „That's not the way, beti. With men like my grandson, you have to be disagreeable on principle."

No mindegy, Dev magához költözteti Katyat, és teljesen  beindul attól,a  hogy a lány a smoothie-t szívja a tökéletlen szívószálon keresztül. Majd előkerül egy telepata Elfeledett gyermek, akiről Dev maga akar gondoskodni, így visszatérnek a Shine-hoz. Itt aztán kiderül, hogy beleér a kezük a bilibe, kiderül, hogy Katya nem is olyan szelíd mint hitték, hisz kiderül, hogy erős telepata, amit eddig eltitkol. Természetesen Dev kiakadt, hogy ÚRISTEN! az ismeretlen nő, aki meg akarja, ölni, és smoothiet is úgy iszik mintha valami mást szívna képes neki hazudni! Ki a fene gondolta volna! Ez a Katya… rögtön minden kis titkát el kellett volna mondania Devnek…

No mindegy, nem megyek végig a történeten. Természetesen végig tudjuk, hogy Katya agyának programozása mögött csakis Ming LeBon állhat, aki azért, hogy a lány mindenképpen végezzen Dev-vel, egy időzítőt rejtett a lány agyába, ami minden egyes tétován eltelt nap után felemészti a lány agyának egy részét. – Baszki, ez mennyire embertelen? Csak elképzelni, hogy valaki feltépi az elmémet és azzal szórakozik, is borzalmasan hangzik. De hogy a saját testem áruljon el, és építsen le… ez borzalmas dolog.

A történetet azt hiszem ezért érzik sokan gyengébbnek, mert már hozzászoktunk egy baráti, családi hangulathoz, ami a falkákban uralkodik, s ezek után nehéz egy újabb kis világot – az Elfeledetteket megismerni. Azonban, hogy gyenge lett volna? Nem hiszem. Szögezzük le, hogy itt emberekről van szó, nem várhatjuk el tőlük, hogy a fák ágain rohangáljanak és vagdalkozzanak  a karmaikkal. Azonban a szereplőket sem írhatjuk le! Katya hihetetlen lelki erőről tesz tanúbizonyságot, mikor nem lesz öngyilkos azonnal, hogy kikerül Ming karjaiból, majd akkor mikor a halálával nem törődve megakarja menteni Devet. Talán utoljára ilyen jellemet Brennában láthattunk.

"Dev shook his head „I heard you mated with a wolf” he said to the beautiful redhead who lifted her hand in a small wave. 
„The trauma's just starting to wear off”"

Dev erős, független férfi, akinek szüksége van Katyara, hogy egy kicsit kizökkenjen a hétköznapok, monoton és sokszor embertelen feladatra késztető munkájától, ami azzal fenyegette a férfit, hogy felemészti. Ahogy olvastam a Shine-ról, lassan rá kellett jönnöm, hogy Dev, azzal, hogy ő vezeti egyfajta Tanács, önmagában. Neki kell döntenie életek és halálok fölött, ő találkozik a megtört Elfeledetekkel, ő látja a gyerekeket, akiket tönkreteszi, hogy nem tudják kik is ők. A munkája hihetetlen önfegyelmet és lelki válság kezelést követel meg a férfit, így hát nem is furcsa, hogy túl kemény, rideg férfivá vált, aki a hatalma által csak a fémekben talál vigaszt, amik ugyanúgy csak hidegebbé teszik őt.

"He'd have to let her go, press a final kiss to her lips, and hope that heaven was real, that one day, he might look up, and there she'd be."

Természetesen régebbi arcok is feltűnnek a könyv lapjain, Lucas, Sasha, Ashaya, Dorian, Brenna és a szexi Judd, akitől még mindig csak olvadozni lehet, hisz ő volt a nap hőse. Természetesen a Tanácsba is betekintést nyerünk, ahol úgy veszem észre Nikita kezd észhez térni, és átlátni a dolgokat, míg Ming még mindig egy rohadt, szadista állat.

A könyv vége, teljes mértékben vitte a Legelszomorítóbb és megríkatóbb, totál jobbat érdemelnék kategóriákban a fődíjat. Katya haldoklását, illetve Dev gondolatait az elválásról olvasni… Szerintem nincs annál rosszabb, mikor egy szeretted élete fölött kell döntést hoznod. Én is voltam már ebben a cipőben, annyi gondolat fut át az agyadon, mikor odaadják a kapcsolót a kezedbe, és NEKED kell eldöntened, hogy mikor fog meghalni az akit annyira szeretsz… Soha, senkinek nem kívánom ezt az érzést!

"As the years pass, I hope you'll remember that, the your children's children will remember that. And when tha shadows return, as they eventually will, remeber this, too – we survived once. And we'll keep on surviving. 
Nothing is stronger than the will of the human heart.
With all my love, 
Mom"

Nalinitől nem újdonság, hogy a fejezetei végére betesz valami meglepetést számunkra. Ebben a könyvben, Dev felmenőiről olvashatunk, akik kiugrottak a hálóról, leírja Nalini, milyen reménytelennek látták a világot, hogy omlott össze egy egyszer dicső faj, miként üldözték azokat, akik nem voltak hajlandók a Csendességet választani…

Azoknak, akik azt mondják, hogy a Blaze of Memory egy gyengébb könyve a sorozatnak, csak annyit üzennék, hogy nem gyengébb, azt hiszem Nalini lelkileg sokkal magasabbra emelte ezt a könyvet, mint azt bármelyikünk is meg tudná érteni. Azoknak, akik az elolvasása előtt állnak csak annyit mondok, hogy ne akciót és vért várjanak ettől a könyvtől. Sokkal inkább emlékeket, érzelmeket és egy hihetetlenül elmerülő lelki harcot várjanak.

Ha érdekel a könyv:

Moly.hu

Értékelésem:

Történet: 5/5

Borító: Az angol 10 csillagos, de az amerikai...
 (röhögve fogja a fejét és kínosan vihog)

Ajánlom: mindenkinek!

Figyelmeztetés: istenem, totál sírtam a végénél....

A könyveket egymás után olvassátok, mert nagyon egymásra épülnek!

Ismerd meg az írónőt!

Nalini a Fidzsi- szigeteken született, eddigi évei alatt rengeteget utazott, bejárta Új-Zélandot, három évig élt Japában, és körbeutazta Ázsiát. Jelenleg is Új-Zélandon él, de állandóan újabb és újabb utakat tervez és szervez magának, hogy láthassa a világot. Ezekről az utakról amúgy Naplót is ír, amit ezen a LINKen olvashattok.

Dolgozott már ügyvédként, könyvtárosként, édességgyárban munkásként, volt már pénzügyi dolgozó, illetve angol tanár is. De igazi hivatása mellett végül boldogan él, író lett belőle.

Elmondása szerint imádja az egyedülálló karaktereket (ki gondolta volna?), a boldog befejezéseket és imádja a hangocskákat a fejében, amik írásra ösztönzik. 2002-ben adta ki első könyvét, ami Desert Warrior címen került a boltokba.

Eddig összesen három sorozatot indított útjának, A Guild Hunter-t (Mo-n.: Angyali vadász), 

a Psy-Changeling-et (Mo-n.: Egy világ - két faj - álanndó küzelem), 

illetve a Rock Kiss szériát. Ezek mellett rengeteg novellát is írt a történeteihez, és egyedül álló könyvei is megjelentek. A The New York Times best-seller listájának állandó tagja, rengeteg díjat kapott a romatikus, paranolmás, illetve sci-fi kategóriában is.

Kedven írói: Jude Deveraux, Anne Bishop, Particia Briggs, Sherrilyn Kenyon, Diana Palmer, Ilona Andrews, Linda Howard...

Az írónő honlapja