A
KOBOLDOK HAZÁJA
-
A személyiét kérem kisasszony! - nézett fel a számítógép
mögül a vörös hajú, szeplős férfi.
Delaney
feltolta napszemüvegét a feje tetejére, hogy az hajpánként
tartsa meg gyönyörű szőke haját, míg kikutatja az iratát.
Ujjai remegtek az izgatottságtól, arcán pedig hatalmas vigyor
terült el, ahogy átadta a kis kártyát.
-
Van egy helyünk előrébb, mert ez a gép szárnyánál van.
Szeretne cserélni?
-
Igen, köszönöm. Tudja most repülők életemben először. -
hajolt a pultra, mintha valami fontos titkot osztana meg. - Eléggé
izgulok. Még sosem voltam külföldön, és régi nagy álmom
eljutni Liverpoolba. Ugyanis a város futballcsapata a kedvencem,
Steven Gerrardot imádom!
-
Aha! - bólintott nemtörődöm módon a férfi, majd visszaadta a
kártyát, és az új repülőjegyet. - Jó utat kívánok, Miss
Mesani!
-
Köszi.
A
lány felkapta a hatalmas katonai zsákját, és a vállára dobva
indult el, hogy az ellenőrzőponton is mielőbb végezhessen. Sáros,
katonai csizmái csikorogtak a tiszta padlón. A terminál tele volt
emberekkel, így kerülgetve jutott el az ellenőrzőpontig. Zsákja
húzta a vállat, és minden lépés után egyre fájdalmasabb lett a
következő. Még mindig alig hitte el, hogy elhagyja szülőhazáját.
Mióta csak az eszét tudta, örökké Írországban akart élni,
most mégis el kellett hagynia.
Persze
tudta, hogy maradhatna, senki sem kövezné meg, de egyszerűen nem
tudott itt maradni.
Nem
tudott mindennap felkelni, találkozni a szomszédokkal.
Látni
a sajnálatot és a szánalmat a szemükben.
Jól
döntött, mikor megvette a jegyét Liverpoolba.
Mégis
az ellenőrző kapuk előtt megállt, és még egyszer, utoljára
visszanézett a hazájára.
Látta
maga előtt a dús, zöld legelőket, a gyönyörű hegyeket. A
sziklákat, amiket mindennap mosnak a vizek vad hullámai. Ereiben
lüktetett Szent Patrik napja, orrain keresztül a hosszú életet
adó ír levegő szivárgott. Bőrén érezte a szellő lágy
simogatását, a páratlan történelem csókját.
Érezte
az otthonát.
A
biztonságát.
-
Féach leat go luath! - sóhajtotta végül, és egyetlen könnycsepp
nélkül megfordult.
Dublin
nem köszönt el.
Ő
visszavárta az övéit.
