Szeptember van, és tanévnyitó,
Lilla szorongva várja Krisztiánt. Nyár elején elcsattant egy csók, de utána
hiába vár folytatásra.
Krisztián körül teljes a káosz, a rockistennek kinéző fiú elutasító Lillával és másokkal, sőt, a kosarazásban sem leli örömét.
Mi folyik a háttérben? Mit kavar a felbukkanó exbarátnő, Adrienn? Miért állít be Lilla bulijára és miért kezdenek verekedni a srácok?
Lilla éli a tánctagozat mindennapjait, de az iskolai órák és fellépések mellett nyitva tartja a szemét. Rájön, hogy Márk és Krisztián ellenséges viszonya mögött apró, múltbeli titkok rejlenek, és szuperkém barátnőivel akcióba lendül, hogy megtudja, mi az igazság.
Ám Lillát meg mások figyelik, akik félreértik a fiúkkal folytatott barátságát, és mocskos pletykákat terjesztenek.
Vajon mit érez iránta Krisztián? És kit szeret Márk?
Lilla keményen küzd, szenvedélyesen táncol, de néha elbukik. Lesz olyan fiú, aki erős karjával átöleli és az Élet nagy táncparkettjén igazi társa lesz?
Krisztián körül teljes a káosz, a rockistennek kinéző fiú elutasító Lillával és másokkal, sőt, a kosarazásban sem leli örömét.
Mi folyik a háttérben? Mit kavar a felbukkanó exbarátnő, Adrienn? Miért állít be Lilla bulijára és miért kezdenek verekedni a srácok?
Lilla éli a tánctagozat mindennapjait, de az iskolai órák és fellépések mellett nyitva tartja a szemét. Rájön, hogy Márk és Krisztián ellenséges viszonya mögött apró, múltbeli titkok rejlenek, és szuperkém barátnőivel akcióba lendül, hogy megtudja, mi az igazság.
Ám Lillát meg mások figyelik, akik félreértik a fiúkkal folytatott barátságát, és mocskos pletykákat terjesztenek.
Vajon mit érez iránta Krisztián? És kit szeret Márk?
Lilla keményen küzd, szenvedélyesen táncol, de néha elbukik. Lesz olyan fiú, aki erős karjával átöleli és az Élet nagy táncparkettjén igazi társa lesz?
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2014
Sorozat: Sulijegyzetek 2.
Besorolás: tini-naplóregény
Kiadás éve: 2014
Sorozat: Sulijegyzetek 2.
Besorolás: tini-naplóregény
Sokat gondolkodtam rajta, hogy mit írjak. Alapvetően
úgy akartam indítani, hogy jobban leszidom, mint A szende Minervát, de a végén
meggondoltam magam. Csak legyünk gyengédek.
A történet ott veszi fel a fonalat, hogy vége a nyárnak és Lilla visszatér a gimibe, immáron másodikosként. Gyomorgörcs, pillangók ésatöbbi megjelenik Krisztián, a világ legnagyobb parasztja, majd csorog a nyálunk.
A történet ott veszi fel a fonalat, hogy vége a nyárnak és Lilla visszatér a gimibe, immáron másodikosként. Gyomorgörcs, pillangók ésatöbbi megjelenik Krisztián, a világ legnagyobb parasztja, majd csorog a nyálunk.
„– Már kérdezni akartam, Lilla, mitől vagy ilyen sápadt, mintha gyomorrontásod lenne? Ha tudná… Tényleg ideges voltam, és a gyomrom konkrétan görcsben állt. Flóra együtt érzőn rám pillantott, hiszen tudta, mi bajom. A hosszú, unalmas nyári napokon Flórával beszéltem meg minden problémámat, míg Jázmin és Gréta elől elhallgattam pár dolgot. Ez a „minden probléma” valójában egyetlen nevet takart. Krisztiánt.” – 8.o.
Azt hiszem kezdem a regény gyengeségeivel, mert sajnos, mint az elsőben, itt is
azok vannak többségben. Először is, hogy nem lehet egy lánynak annyi önérzete,
hogy továbblépjen? Krisztián már az első részben több, mint agysorvasztó volt az állandó
bunkózásával. Mi lányok szeretjük a tuskó rosszfiúkat, de valljuk be van ami
már túlmegy a határon. És ez a határ a legalábbis számomra ott van, ahol a
rosszfiú az EXNŐJÉVEL foglalkozik inkább, mint velünk!!!!!
Nem, nem és nem! Az nem szexi, hogy bűntudatában olyan hülye, hogy az ex zsinóron rángathatja. Az egész történet ekörül a semmitmondó, pszichológiai esetű srác körül és a cafka ex körül forog, ha hisszük, ha nem.
Ezen kívül van egy csepp hisztis kislányunk, aki bár állítólag nagyon okos, a srác szülinapi buliján fekszik le vele, miközben a ház tele van a haverjaikkal. Aztán bőg, hogy nem így akarta először, és miért nem ő az első a pasi számára, anyám, hogy lehet valaki ennyire hülye? Ha csináltátok, hát csináltátok, nem lehet visszafordítani…
Nem, nem és nem! Az nem szexi, hogy bűntudatában olyan hülye, hogy az ex zsinóron rángathatja. Az egész történet ekörül a semmitmondó, pszichológiai esetű srác körül és a cafka ex körül forog, ha hisszük, ha nem.
Ezen kívül van egy csepp hisztis kislányunk, aki bár állítólag nagyon okos, a srác szülinapi buliján fekszik le vele, miközben a ház tele van a haverjaikkal. Aztán bőg, hogy nem így akarta először, és miért nem ő az első a pasi számára, anyám, hogy lehet valaki ennyire hülye? Ha csináltátok, hát csináltátok, nem lehet visszafordítani…
„Dühömben felrohantam a telefonomért, és írtam egy üzenetet Jázminnak, mert a minap morgolódott a bál miatt. (…) Van kedved mozizni a bál helyett? Idén ki akarom hagyni. Krisztián totál barom volt, nem fogok asszisztálni hozzá meg a volt tyúkjához, aki miatt nem hívott el. (…) Kedves, hogy velem akarsz mozizni, de nem randizunk. Amúgy ott leszek a bálon. Ákos Mi van? Ákos? Hogy került ide Ákos?! (…) Kész, kidőltem. Nem lehetek ennyire szerencsétlen.” – 337.o.
A mellékszereplők még mindig agyzsibbasztóak, Kristófot nem lehet hova tenni, ő papol arról, hogy Márk így rossz meg úgy rossz, amit Jázminnal tesz, az sokkal de sokkal rosszabb. Szerintem az egész könyvben egy normális szereplőnk van, az is Márk és nem másért, mint azért, mert kimarad a sok hülyeségből. A saját kárán tanult az Adrienn ügyből, de tanult és még egyszer nem követi el Lilla esetében. A többiek még mindig felejthetőek, Jázmin nevét is csak azért tanultam meg, mert kiborító kis csitri szerintem.
„– Ne már, segítsetek! – kértem kétségbeesetten. Ákos és Kristóf egymásra néztek, és tök komoly arccal nekiálltak kő-papír-ollót játszani. Kristóf nyert. – Oké, akkor te hívod a halottkémet, én a zsarukat – mondta Ákos, mire mindketten felröhögtek. Valahogy nem értékeltem a humorukat.” – 162.o.
A végéhez szeretnék még hozzáfűzni egy-két dolgot.
Először is, hogy végre Lilla észhez tért, de bárcsak tovább gyötörte volna
Krisztiánt, mert igazán megérdemelte volna. Krisztián akkora bunkó, hogy még
mikor megindokolta, miért nem mondta el a csók-dolgot is, akkora baromságokat
mondott, hogy majdnem elbőgtem magam hányingeremben, hogy pontosan idézzek:
„- Vagyis szerinted Adrienn remélte, hogy újra összejöttök, de közben felkészült arra is, ha nem, és ezért csinálta a fotót. – közöltem hidegen. – Lehet, hogy így volt, de akkor is el kellett volna mesélned, mi történt a bálon. - Úgy éreztem, ez kettőnkre tartozik. Adriennre és rám.” – 446.o.
Kéééééész! Hát, hogy tud valaki ekkora baromságot
benyögni??? Ott helyben akkora pofont levágtam volna annak a baromnak, hogy a
falhoz vágódik.
Cortezt nem szerettem, de Krisztiánt egyenesen utálom! Hogy lehet ekkora marhát megálmodni? De nem… visszafogom magam!
Cortezt nem szerettem, de Krisztiánt egyenesen utálom! Hogy lehet ekkora marhát megálmodni? De nem… visszafogom magam!
Összefoglalva, a könyv nem, hogy nem hasonlít az
SZJG, de annál hatmilliárdszor rosszabb! Az első regény jobb volt, vagy talán
jószívűbb voltam, de rájöttem, hogy nem kell annak lennem. Olvassátok el
nyugodtan, legalábbis azok akik szeretik a nyálas tinikönyveket, akik úgy
gondolják, hogy még az SZJG szintje alá sem mennének, mindenképpen hagyják a
fenébe. Aki pedig naplóregény olvasna, ajánlom az Ifjú Werther szenvedéseit
vagy a Fanni hagyományait.
Kibírható olvasást kívánok hozzá!
Tudj meg róla többet:
Molyon
Könyvmolyképzőn
Molyon
Könyvmolyképzőn
ettől amit irtál szerinted LL-ből mennyivel vesznek tőbb könyvet
VálaszTörlésés mennyivel kevesebbet TK-ból?
a netben a legjobb nem az,hogy azt irsz amit akarsz-hanem az hogy mindent elmond rólad ég ha el is akarod rejteni